kurə̑ktə̑lam
{verb I} {frequentative} [Generate paradigm] 1. to lie, to tell lies
♦ tunə̑ktə̑šə̑lan kurə̑ktə̑lam {verb I} to lie to a teacher
2. to chatter, to babble, to talk nonsense
♦ tutə̑š kurə̑ktə̑lam {verb I} to chatter incessantly
♦ mom-gə̑nat kurə̑ktə̑lam {verb I} to babble on about something
~ ASPECTUAL CONVERB CONSTRUCTIONS ~
// kurə̑ktə̑l puem {verb II} {perfective} (see above)
♢ Vaslij kugə̑zaj šojakə̑m kurə̑ktə̑l puen, a mə̑j üšanenam βele {sentence} old man Vasli was telling lies, and I believed them then and there
--"PARENT"--> kurə̑ktem