kükšə̑n
{adverb} 1. high, up high
♦ kükšə̑n nöltalam {verb I} to raise high
♦ kükšə̑n sakem {verb II} {transitive} to hang high
2. {figuratively} highly
♦ kükšə̑n aklem {verb II} to value highly
♦ kükšə̑n šə̑ndem {verb II} to set great store
--"PARENT"--> kükšö