чарагида•
{наречий} 1. with bare hands, with one's bare hands, not wearing gloves
♦ чарагида• куча•ш (-ем) {кокымшо спряжениян глагол} to hold with one's bare hands
--"ТЫГАЙ ШОМАК ГЫЧ"--> чара•
--"ТЫГАЙ ШОМАК ГЫЧ"--> кида•